2003-ban végeztem az ELTE TTK biológus szakán. Szakdolgozatomban, illetve egy, a Természetvédelmi Közleményekben megjelent cikkben feltártam, hogy miért volt sikertelen a kékcsőrű réce magyarországi visszatelepítését célzó kísérlet. Emellett már ekkor is foglalkoztam a hód sikeres magyarországi telepítésével és a visszatelepítések eredményességének elméleti hátterével. Ezen témákat vittem tovább, amikor felvettek az ELTE TTK „Ökológia, konzervációbiológia és szisztematika” doktori programjára. A visszatelepítések területén végzett kutatásaim eredményeit az Élet és Tudomány számára írt népszerűsítő cikkben foglaltam össze 2014-ben.
Hím kékcsőrű réce
2007-ben 2,5 hónapot töltöttem el az Egyesült Királyságban a Centre for Evidence-Based Conservation nevű intézményben. Ebből az együttműködésből született az Oryx c. tudományos lapban megjelent cikkünk, melynek témája az állat-visszatelepítések irodalmának igen nagy terjedelme. Cikkünkben arra is rávilágítottunk, hogy a madarak és emlősök telepítéseiről több cikk születik, mint azt a fajok és visszatelepítési programok száma alapján várnánk.
2011-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park megbízásából írtam egy 54 oldalas tanulmányt, amelyben széleskörű szempontrendszert alkalmazva tekintettem át a hódok magyarországi visszatelepítési célzó program eredményeit. 2012-ben egy szakdolgozómmal, Olajos Tímeával közösen tekintettük át a hazai állat-visszatelepítési programokat. Arra az eredményre jutottunk, hogy az IUCN nemzetközi természetvédelmi szervezet által kiadott útmutató használata megnöveli a visszatelepítési programok sikerességének esélyét. 2013-ban Óhegyi Erzsébet szakdolgozómmal magyar és külföldi visszatelepítési programok finanszírozását tekintettük át.
Kiengedésre váró hód
2011 óta veszek részt aktívan a Lápi Élőhely-fejlesztési Mintaprogramban. Ennek egyik célja egy fokozottan védett, kisméretű halfaj, a lápi póc védelme. Emellett foglalkozunk lápi élőhelyek létrehozásával – ezekbe a póc mellett más őshonos állatokat és növényeket is telepítünk. 2012-ben jelent meg egy több társszerzővel közösen írt cikkünk a Természetvédelmi Közleményekben – ebben a program addigi eredményeit mutattuk be. Ugyanezen programról írtunk egy angol nyelvű könyvfejezetet is, és egy szintén angol tudományos cikket, amely a már korábban is említett Oryx c. lapban jelent meg.
Akváriumban szaporított lápi póc
Jelenleg a PhD. fokozatom megszerzésén munkálkodom az ELTE-n. Doktori értekezésem főbb eredményei:
– az állatfaj-visszatelepítések területén jelentős rendszertani torzulás figyelhető meg. Míg a természetben megtalálható fajok túlnyomó többsége gerinctelen, a visszatelepítések szakirodalmában a gerincesekhez tartozó emlősök és madarak dominálnak:
– Valószínűleg a természettudományok egészére jellemző, hogy manapság hatalmas adattömegek keletkeznek, óriási mennyiségű cikket írnak a kutatók. A visszatelepítések területén lényegében minden munkanapra jut egy újabb tudományos publikáció. Ennek a történelmi alakulása látható az alábbi grafikonon.
Itt tekinthető meg a témában 2020. április 10-én az Online Biológia Konferencián tartott előadásom:
Itt olvasható a publikációim teljes listája.
A következő szakdolgozatok témavezetője voltam:
A következő szakdolgozatok témavezetője voltam:
– Czinki Zsuzsanna (2009): A Przewalski-ló megőrzése. MSc. szakdolgozat, Környezettudományi Centrum, ELTE Természettudományi Kar, Budapest, 65 pp. A szakdolgozat innen tölthető le.
– Olajos Tímea (2012): A magyarországi állatfaj-visszatelepítések elemzése az IUCN útmutató alapján. BSc. szakdolgozat, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Környezet – és Tájgazdálkodási Intézet, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szent István Egyetem, Gödöllő, 59 pp. A szakdolgozat innen tölthető le.
– Óhegyi Erzsébet (2013): Az állatfaj-visszatelepítési programok finanszírozása. MSc. szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnök Mesterszak, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szent István Egyetem, Gödöllő, 86 pp. A szakdolgozat innen tölthető le.
Az alábbi tudományos lapoknál bíráltam cikkeket (zárójelben a folyóirat impakt faktora):
– Animal Conservation (IF: 2,524)
– Biological Conservation (IF: 4,036)
– Conservation Biology (IF: 4,32)
– Conservation Letters (IF: 7,241)
– Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems (IF: 1,217)
– Oryx (IF: 2,052)
– Természetvédelmi Közlemények (nincs Impakt Faktora)